Rossz hír a COP 30 világklíma-konferencia előtt, amely a brazíliai Belém do Parában kerül megrendezésre: tavaly soha nem látott mértékben égett az erdő az Amazonas-medencében. Összesen 15,6 millió hektár esőerdőt emésztettek el a lángok, ami majdnem kétszerese az előző évnek, amikor 8,4 millió hektár – többségében ember által okozott – tűzvész pusztított.
Az eddigi csúcsévek 2005 és 2007 voltak, amikor több mint tíz millió hektár növényzet pusztult el. A számok a Mapbiomas kutatási hálózat most közzétett tűzjelentéséből származnak, amely az Amazonas-esőerdő, az Atlanti-óceán partvidékének esőerdője, a Caatinga, a Cerrado, a Pantanal és a Pampa hat brazíliai fő ökoszisztémájában bekövetkezett ökológiai változásokat figyeli.
Felipe Martenexen, a Mapbiomas Amazonas-bióm térképezésének koordinátora szerint a helyzet riasztó, mivel a tüzek nem természetes részét képezik az ökológiai dinamikának. A 2024-es tüzek emberi tevékenység, többek között az égetéses irtás következményei, amelyet két egymást követő extrém szárazság súlyosbított. Martenexen: „A könnyen gyulladó növényzet, az alacsony páratartalom és a tűz használata együttesen ideális feltételeket teremtett a tűz nagy területre történő terjedéséhez, és a régióban történelmi rekordot jelentő területek égett le.”
Az Atlanti-óceán partvidékének esőerdői is szomorú rekordot döntöttek 2024-ben, amikor több mint 1,2 millió hektár terület égett le. Ez körülbelül egymillió hektárral több, mint 2023-ban, és majdnem kétszer annyi, mint a legrosszabb tűzveszélyes évben, 2003-ban, amikor 692 482 hektár vált a lángok áldozatává. A Pantanalban 2024-ben ugyan nem érte el a legmagasabb értéket, de az elégett terület 2023-as 628 363 hektárról 2,22 millió hektárra nőtt. A világ legnagyobb szezonálisan elárasztott vizes élőhelyének eddigi legsúlyosabb katasztrófaéveiben – 1999-ben és 2020-ban – 2,73 millió hektár, illetve 2,59 millió hektár égett le. A közép-brazíliai Cerrado területén tavaly 10,57 millió hektár területen keletkezett tűz, szemben az előző évi „csupán” hatmillió hektárral. A legnagyobb területet azonban 2007-ben égett le, 17,69 millió hektárt. A Mapbiomas adatai egybeesnek a műholdas erdőfigyelésért felelős Nemzeti Űrkutatási Intézet (INPE) adataival, amely 1998 óta rögzíti az éves tűzfészkek számát.
Különösen riasztó, hogy az eddig leégett területek 72 százaléka természetes erdőterület volt. Az erdőirtás, az égetéses tisztítás és a tüzek terjedésének egyik fő oka az új területekhez való hozzáférést lehetővé tevő útépítés és az erdőirtás. Pontosan ezt kívánja megkönnyíteni egy új törvény. A „környezetpusztításról szóló törvénytervezet” (Projeto de Lei da Devastação PL 2159/2021) hamarosan elfogadásra kerül Brazíliavárosban, és végzetes következményekkel járhat az Amazonasra és a globális éghajlatra nézve.
A „pusztítási törvény” kritikusai szerint a törvény gyakorlatilag hatályon kívül helyezi Brazília környezetvédelmi engedélyezési rendszerét. Emellett utat nyit a brazil baloldali elnök, Lula da Silva által támogatott BR-319 esőerdőn átvezető út újjáépítése és aszfaltozása előtt, amely Manausból Porto Velho felé vezet. További tervezett mellékutakkal együtt ez az útépítési projekt hatalmas, még érintetlen esőerdőket fenyeget az Amazonas-medence szívében, és a Föld legnagyobb esőerdőjének összeomlásához vezethet – attól tartanak olyan tudósok, mint Philip Martin Fearnside, az Amazonas-kutató Nemzeti Intézet (INPA) munkatársa.
A lehetséges következmények miatt a brazíliai tudományos akadémia (ABC) Rio de Janeiróban felszólította a szenátust, hogy függessze fel a szavazást. „Egy ilyen jelentős hatással bíró törvényjavaslat elhamarkodott elfogadása a társadalommal és a tudományos közösséggel folytatott megfelelő vita nélkül veszélyezteti az ország jövőjét. A javaslat jelenlegi formájában a hatékonyság hamis ígéretével gyengíti a környezetvédelem alapvető eszközeit, és figyelmen kívül hagyja a biómák, a lakosság biztonsága és a fenntartható fejlődés kockázatait alátámasztó bizonyítékokat” – nyilatkozta Helena Bonciani Nader, a Brazil Tudományos Akadémia elnöke. „A COP 30 előestéjén elfogadhatatlan, hogy olyan javaslatokat terjesszenek elő, amelyek nemzetközi szinten elismert környezetvédelmi kötelezettségeket értékelnek le és gyengítik az alapvető jogi kereteket.” Már június elején környezetvédelmi csoportok és társadalmi mozgalmak az egész országban tüntetésekre szólítottak fel a törvényjavaslat ellen, de ezek alig kaptak visszhangot a széles közvéleményben és a médiában.
Írta: Norbert Suchanek
Forrás: JungWelt
